Miért hisznek a "vezérben" és az "ügyben" egyes szavazók a végletekig és miért nem veszik figyelembe a racionális érveket meg a tényeket még akkor sem, amikor az már a többség számára érthető és nyilvánvaló?
Miért hiszik ezen többséget "démonok által megszállt sátánistáknak" egyes szavazók?
Nézzük a lehetséges tudományos okokat.
Az, hogy valaki kifejezetten ellenséges más politikai csoportokkal szemben, több tényező együttállásának az eredménye, amely lényegileg az evolúciós hajlamok, a pszichológiai mechanizmusok és az erős társadalmi-kulturális hatások kombinációja.
1. Evolúciós pszichológiai alapok
Az emberi agy részben úgy fejlődött, hogy gyorsan különbséget tegyen a "mi" és az "ők" között. Ez az úgynevezett csoportközi megkülönböztetés. Evolúciós környezetben ez segíthetett a túlélésben, például az idegen csoportokkal szembeni óvatosság formájában. Egy modern ipari társadalomban ezen ősi ösztönök inkább már károsak a túlélési társadalomszervezés során, mert gyengítik a belső összetartást.
Az ősidőkben a csoport szabályainak betartása növelte az együttműködést. Aki eltért a viselkedésben, azt könnyen megbüntették vagy kirekesztették.
Másrészt a kórokozó-elkerülési hipotézis alapján az emberek az idegen vagy szokatlan viselkedést néha ösztönösen "veszélyként" érzékelik, még ha ez a tények alapján irracionális is.
2. Pszichológiai tényezők
Az autoriter személyiség erős rend-, hagyomány- és hierarchiaigénnyel rendelkezik, amely gyakran együtt jár az eltérések elutasításával. Aki kevésbé nyitott az új élményekre, hajlamosabb lehet idegenkedni a normáktól eltérő identitásoktól.
Továbbá egyesek jobban elfogadják vagy támogatják a társadalmi egyenlőtlenségeket. A gazdasági, identitásbéli vagy társadalmi stressz növelheti a "bűnbakkeresést".
Ezek szinte mind ösztönös, bioszociális tényezők és együttesen hozhatják létre a "gyűlölet közösségeit".
3. Agy és biológia
Az amigdala ("mandulamag") szerepet játszik a félelem és a fenyegetés feldolgozásában. Az erősebb félelem- és fenyegetés-reakciók néha összefüggenek az előítéletesebb válaszokkal. A prefrontális kéreg (PFC) segít a kontrollban és a komplexebb, rugalmas gondolkodásban. Jobb működése segítheti az automatikus előítéletek racionális lecsökkentését.
4. Társadalmi és kulturális hatások
A szocializáció során a család, az iskola, a vallás, a média formálja azt, hogy mit tartunk "normálisnak". A politikai és kulturális narratívák, mint például bizonyos ideológiák aktívan erősítik a "mi vagyunk azok ellen" típusú gondolkodást. A kontaktus hiánya is fontos, mert a személyes találkozások csökkentik az előítéletet, de ha ez nem történik meg, az fenntartja a berögzült elképzeléseket.
5. Miért alakulhat ki "aktív gyűlölet"?
Az erős ellenségesség általában akkor alakul ki, ha több tényező összeadódik:
- erős normaszegés-érzékelés ("ez veszélyezteti a rendet"),
- identitásfenyegetés ("ez megkérdőjelezi az én világképemet"),
- társadalmi megerősítés (a közösség, a média felhecceli a tömegeket és elfogadhatóként, sőt, normálisként írja le a gyűlölködő magatartást).
Összességében tehát a környezet, a tanult normák és az egyéni pszichológiai tényezők döntik el, hogy ki válik radikális (vagy gyűlölködő) szavazóvá, de a propaganda szerepe alapvető ezen tömegek feltüzelésében és manipulálásában.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése