"A Fidesz 0,1 százaléka, a sunyi, pénzéhes potyautasok hurkolták a kötelet a nyakunk köré."
Forrás:
"Lánczi András: Amit korrupciónak neveznek, az gyakorlatilag a Fidesz legfőbb politikája."
Forrás:
Sajnos a Fidesz a jelek szerint még mindig nem érti, hogy mi a probléma.
Nézzük szervezeti oldalról.
Ha a Fidesz veresége egy 0.1%-os kisebbség műve volt, akkor:
1.) ez a kisebbség irányította a Fideszt, nem Orbán Viktor
és
2.) a Fidesz nem vette észre 16 éven át, hogy voltaképpen ki irányítja,
vagy
3.) a dübörgő korrupcióellenes harc közben fel sem tűnt, hogy mit művel az a 0.1% (talán érinthetetlenek voltak a jogállamban?).
Mindez nem túl hihető (kivéve talán az érinthetetlenséget).
Ami valószínűbb az az - figyelemmel Lánczi András úr beidézett mondatára - hogy a Fidesz egy dilettáns (politikailag vezérelt) nemzeti feltőkésítést hajtott végre.
Ezen feltőkésítés során az állami vagyon és a korrupciós pénzek "nemzeti kezekbe helyezése" hazafias tetté ("alkotmányos privatizációvá") vált.
Mi utalhat erre?
Nézzük az árulkodó jeleket:
- az EU-s támogatások elapadásával a magyar gazdaság növekedése is gyakorlatilag leállt, tehát nem jött létre 2010-től egy versenyképes nemzeti tőkésréteg.
- ha az Orbán-rendszer 16 évét nézzük, akkor az egy főre jutó GDP növekedési üteme nem tér el jelentősen az azt megelőző időszaktól. Mindez arra utal, hogy semmiféle érdemi hatékonyságnövelés nem történt a nemzeti tőkésrétegben 16 év alatt.
Mi történt tehát?
Egyszerűen az Orbán-rendszer átcsoportosította a nemzeti vagyont az adófizetőktől, az oktatástól, az egészségügytől a Fidesz holdudvarához.
A Fidesz tehát tévesen hivatkozik arra, hogy a lakosság a "bűncselekmények" miatt szavazott a Fidesz ellen.
A Fidesz jórészt teljesen törvényesen csoportosította át a nemzeti vagyont a saját holdudvarának a zsebeibe.
Csakhogy ezen átcsoportosítás nem volt kapitalista.
Egy vagyonjuttatás nem kapitalista, ha:
- a támogatások piaci teljesítmény helyett politikai kapcsolatok alapján dőlnek el.
- a források nyílt verseny nélkül, kijelölt kedvezményezettekhez kerülnek.
- a támogatás feltétele nem az innováció, exportképesség vagy termelékenység-növekedés.
- a nyereséget privatizálják, a veszteséget pedig az adófizetők viselik.
- az új belépők számára adminisztratív vagy politikai akadályokat emelnek.
- ha a szabályozást a bennfentes szereplők érdekeihez igazítják.
- ha a közbeszerzések nem versenyalapúak, hanem előre kiosztottak.
- ha a támogatások ismétlődően ugyanazon tulajdonosi köröknél koncentrálódnak.
- ha nincs transzparens, mérhető utóellenőrzés és számonkérés.
- ha a politikai lojalitás többet ér, mint a hatékonyság.
- ha az állam választ ki nyerteseket a piac helyett.
- ha monopóliumokat vagy kartellszerű helyzeteket védenek.
- ha a támogatási rendszer célja a járadékszerzés, nem az értékteremtés.
- ha a termelékenység stagnál, de a támogatott vagyonosodik.
- ha a siker mércéje a megszerzett támogatás, nem a piaci bevétel.
- ha a rendszer önfenntartó klientúrahálózatot épít ki.
A Fidesz vagyonjuttatása nem volt kapitalista, és ez oda vezetett, hogy az EU-s támogatások hiányában nem volt gazdasági növekedés.
A nem kapitalista állami vagyonjuttatás nem a jövő újratermelését szolgálta, hanem a források elégetésével volt egyenértékű.
A választók ezért mondtak nemet a Fideszre.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése